Brauswetter, János/hu: Unterschied zwischen den Versionen
| Zeile 5: | Zeile 5: | ||
Az órásmesterséget külföldön tanulta. | Az órásmesterséget külföldön tanulta. | ||
| − | [[1846]]-ban [[München]]ben mesterré fogadják. | + | [[1846]]-ban [[München]] ben mesterré fogadják. |
| − | [[1847]]-től ismét Szegeden él.[[1868]] [[augusztus]]ában Brauswetter János [[óra (eszköz)|órával]] szereli fel a szegedi régi [[zsinagóga|zsinagógát]] (Hajnóczy utca 12.), ez az óra meghatározott időszakonként fennhangon hirdeti az eltelt ídőt. A korabeli ''Szegedi Híradó'' c. napilap óraművészként emlegeti Brauswettert. Az [[1879-es szegedi nagy árvíz]] után felújított szegedi városháza tornyának világító óráját Brauswetter János tervezte. Főleg az árvíz által elsodort város hozott itt minden mesterembernek rengeteg munkát, így vált jelessé a jó órásmester is. A magyar óraipar sikeres alakja lett. Üzeletét fia, Brauswetter Vilmos ([[1849]]. [[szeptember 10.]] - [[1921]]. [[augusztus 28.]]) vitte tovább. | + | [[1847]]-től ismét Szegeden él.[[1868]] [[augusztus]] ában Brauswetter János [[óra (eszköz)|órával]] szereli fel a szegedi régi [[zsinagóga|zsinagógát]] (Hajnóczy utca 12.), ez az óra meghatározott időszakonként fennhangon hirdeti az eltelt ídőt. A korabeli ''Szegedi Híradó'' c. napilap óraművészként emlegeti Brauswettert. Az [[1879-es szegedi nagy árvíz]] után felújított szegedi városháza tornyának világító óráját Brauswetter János tervezte. Főleg az árvíz által elsodort város hozott itt minden mesterembernek rengeteg munkát, így vált jelessé a jó órásmester is. A magyar óraipar sikeres alakja lett. Üzeletét fia, Brauswetter Vilmos ([[1849]]. [[szeptember 10.]] - [[1921]]. [[augusztus 28.]]) vitte tovább. |
[[1873]]-tól Brauswetter János órás műlye a Városháza bérpalotájában (Széchenyi tér 11.) lehetett<ref>E ház [[1873]]-ban épült fel, s a városatyák mindjárt számos boltosnak adtak ki bérbe helységeket a földszinten, az emeleteket pedig lakás céljára, ezért is lett a neve ''bérpalota''</ref>, majd az [[1890]]-es években vásároltak önálló házat és üzletet. | [[1873]]-tól Brauswetter János órás műlye a Városháza bérpalotájában (Széchenyi tér 11.) lehetett<ref>E ház [[1873]]-ban épült fel, s a városatyák mindjárt számos boltosnak adtak ki bérbe helységeket a földszinten, az emeleteket pedig lakás céljára, ezért is lett a neve ''bérpalota''</ref>, majd az [[1890]]-es években vásároltak önálló házat és üzletet. | ||
Version vom 10. Mai 2014, 01:21 Uhr
(Szeged, 1817. december 15. - Szeged, 1903. november 23.) neves szegedi órásmester volt.
Élete
Az órásmesterséget külföldön tanulta. 1846-ban München ben mesterré fogadják. 1847-től ismét Szegeden él.1868 augusztus ában Brauswetter János órával szereli fel a szegedi régi zsinagógát (Hajnóczy utca 12.), ez az óra meghatározott időszakonként fennhangon hirdeti az eltelt ídőt. A korabeli Szegedi Híradó c. napilap óraművészként emlegeti Brauswettert. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után felújított szegedi városháza tornyának világító óráját Brauswetter János tervezte. Főleg az árvíz által elsodort város hozott itt minden mesterembernek rengeteg munkát, így vált jelessé a jó órásmester is. A magyar óraipar sikeres alakja lett. Üzeletét fia, Brauswetter Vilmos (1849. szeptember 10. - 1921. augusztus 28.) vitte tovább.
1873-tól Brauswetter János órás műlye a Városháza bérpalotájában (Széchenyi tér 11.) lehetett[1], majd az 1890-es években vásároltak önálló házat és üzletet.
1895-ben Pfann Lajos halála miatt árverésre került a Pfann-ház (Oskola utca 23.), ekkor vásárolta meg Brauswetter János. A ház Bajza utca felöli részén a magasföldszintes raktárépületre emeletráépítési engedélyt kért, s meg is kapta azt a fia, Vilmos órásmester, 1912-ben már a lakhatási engedélyt is megadták. Az óraraktár tervét Robelly Aladár készítette. Az épületet 1983-ban védetté nyilvánították, az óraraktárt azonban 1990-ben lebontották, s az Oskola utcai házat jellegétől idegen tetőtérbeépítéssel átalakították. A Brauswetter-féle órásüzlet helyén különböző boltok működtek, legtovább hentes üzlet, majd cipőbolt.