Brauswetter, János/hu: Unterschied zwischen den Versionen
| (6 dazwischenliegende Versionen von 2 Benutzern werden nicht angezeigt) | |||
| Zeile 1: | Zeile 1: | ||
| − | '''Brauswetter János''' ([[Szeged]], [[1817]]. [[december 15.]] - Szeged, [[1903]]. [[november 23.]]) neves szegedi órásmester volt. | + | [[Datei:Brauswetter, János Zifferblatt a.jpg|thumb|'''''János Brauswetter Szegeden'''''<br>zsebóra]] |
| + | [[Datei:Brauswetter, János.png|thumb|János Brauswetter<br>hirdetés]] | ||
| + | [[Datei:Brauswetter, János pocketwatch movement.jpg|thumb|'''''Brauswetter, János''''' <br>Werk Nr. 78471 circa 1910]] | ||
| + | ([[Szeged]], [[1817]]. [[december 15.]] - Szeged, [[1903]]. [[november 23.]]) neves szegedi órásmester volt. | ||
== Élete == | == Élete == | ||
Az órásmesterséget külföldön tanulta. | Az órásmesterséget külföldön tanulta. | ||
| − | [[1846]]-ban [[München]]ben mesterré fogadják. | + | [[1846]]-ban [[München]] ben mesterré fogadják. |
| − | [[1847]]-től ismét Szegeden él.[[1868]] [[augusztus]]ában Brauswetter János [[óra (eszköz)|órával]] szereli fel a szegedi régi [[zsinagóga|zsinagógát]] (Hajnóczy utca 12.), ez az óra meghatározott időszakonként fennhangon hirdeti az eltelt ídőt. A korabeli ''Szegedi Híradó'' c. napilap óraművészként emlegeti Brauswettert. Az [[1879-es szegedi nagy árvíz]] után felújított szegedi városháza tornyának világító óráját Brauswetter János tervezte. Főleg az árvíz által elsodort város hozott itt minden mesterembernek rengeteg munkát, így vált jelessé a jó órásmester is. A magyar óraipar sikeres alakja lett. Üzeletét fia, Brauswetter Vilmos ([[1849]]. [[szeptember 10.]] - [[1921]]. [[augusztus 28.]]) vitte tovább. | + | [[1847]]-től ismét Szegeden él.[[1868]] [[augusztus]] ában Brauswetter János [[óra (eszköz)|órával]] szereli fel a szegedi régi [[zsinagóga|zsinagógát]] (Hajnóczy utca 12.), ez az óra meghatározott időszakonként fennhangon hirdeti az eltelt ídőt. A korabeli ''Szegedi Híradó'' c. napilap óraművészként emlegeti Brauswettert. Az [[1879-es szegedi nagy árvíz]] után felújított szegedi városháza tornyának világító óráját Brauswetter János tervezte. Főleg az árvíz által elsodort város hozott itt minden mesterembernek rengeteg munkát, így vált jelessé a jó órásmester is. A magyar óraipar sikeres alakja lett. Üzeletét fia, Brauswetter Vilmos ([[1849]]. [[szeptember 10.]] - [[1921]]. [[augusztus 28.]]) vitte tovább. |
[[1873]]-tól Brauswetter János órás műlye a Városháza bérpalotájában (Széchenyi tér 11.) lehetett<ref>E ház [[1873]]-ban épült fel, s a városatyák mindjárt számos boltosnak adtak ki bérbe helységeket a földszinten, az emeleteket pedig lakás céljára, ezért is lett a neve ''bérpalota''</ref>, majd az [[1890]]-es években vásároltak önálló házat és üzletet. | [[1873]]-tól Brauswetter János órás műlye a Városháza bérpalotájában (Széchenyi tér 11.) lehetett<ref>E ház [[1873]]-ban épült fel, s a városatyák mindjárt számos boltosnak adtak ki bérbe helységeket a földszinten, az emeleteket pedig lakás céljára, ezért is lett a neve ''bérpalota''</ref>, majd az [[1890]]-es években vásároltak önálló házat és üzletet. | ||
| Zeile 13: | Zeile 16: | ||
== Jegyzetek == | == Jegyzetek == | ||
<references/> | <references/> | ||
| + | |||
| + | [[Kategorie:Magyar]] | ||
[[de:Brauswetter, János/de]] | [[de:Brauswetter, János/de]] | ||
[[hu:Brauswetter, János/hu]] | [[hu:Brauswetter, János/hu]] | ||
Aktuelle Version vom 24. Juli 2017, 00:34 Uhr
(Szeged, 1817. december 15. - Szeged, 1903. november 23.) neves szegedi órásmester volt.
Élete
Az órásmesterséget külföldön tanulta. 1846-ban München ben mesterré fogadják. 1847-től ismét Szegeden él.1868 augusztus ában Brauswetter János órával szereli fel a szegedi régi zsinagógát (Hajnóczy utca 12.), ez az óra meghatározott időszakonként fennhangon hirdeti az eltelt ídőt. A korabeli Szegedi Híradó c. napilap óraművészként emlegeti Brauswettert. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után felújított szegedi városháza tornyának világító óráját Brauswetter János tervezte. Főleg az árvíz által elsodort város hozott itt minden mesterembernek rengeteg munkát, így vált jelessé a jó órásmester is. A magyar óraipar sikeres alakja lett. Üzeletét fia, Brauswetter Vilmos (1849. szeptember 10. - 1921. augusztus 28.) vitte tovább.
1873-tól Brauswetter János órás műlye a Városháza bérpalotájában (Széchenyi tér 11.) lehetett[1], majd az 1890-es években vásároltak önálló házat és üzletet.
1895-ben Pfann Lajos halála miatt árverésre került a Pfann-ház (Oskola utca 23.), ekkor vásárolta meg Brauswetter János. A ház Bajza utca felöli részén a magasföldszintes raktárépületre emeletráépítési engedélyt kért, s meg is kapta azt a fia, Vilmos órásmester, 1912-ben már a lakhatási engedélyt is megadták. Az óraraktár tervét Robelly Aladár készítette. Az épületet 1983-ban védetté nyilvánították, az óraraktárt azonban 1990-ben lebontották, s az Oskola utcai házat jellegétől idegen tetőtérbeépítéssel átalakították. A Brauswetter-féle órásüzlet helyén különböző boltok működtek, legtovább hentes üzlet, majd cipőbolt.