Brauswetter, János/hu
(Szeged, 1817. december 15. - Szeged, 1903. november 23.) neves szegedi órásmester volt.
Élete
Az órásmesterséget külföldön tanulta. 1846-ban München ben mesterré fogadják. 1847-től ismét Szegeden él.1868 augusztus ában Brauswetter János órával szereli fel a szegedi régi zsinagógát (Hajnóczy utca 12.), ez az óra meghatározott időszakonként fennhangon hirdeti az eltelt ídőt. A korabeli Szegedi Híradó c. napilap óraművészként emlegeti Brauswettert. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után felújított szegedi városháza tornyának világító óráját Brauswetter János tervezte. Főleg az árvíz által elsodort város hozott itt minden mesterembernek rengeteg munkát, így vált jelessé a jó órásmester is. A magyar óraipar sikeres alakja lett. Üzeletét fia, Brauswetter Vilmos (1849. szeptember 10. - 1921. augusztus 28.) vitte tovább.
1873-tól Brauswetter János órás műlye a Városháza bérpalotájában (Széchenyi tér 11.) lehetett[1], majd az 1890-es években vásároltak önálló házat és üzletet.
1895-ben Pfann Lajos halála miatt árverésre került a Pfann-ház (Oskola utca 23.), ekkor vásárolta meg Brauswetter János. A ház Bajza utca felöli részén a magasföldszintes raktárépületre emeletráépítési engedélyt kért, s meg is kapta azt a fia, Vilmos órásmester, 1912-ben már a lakhatási engedélyt is megadták. Az óraraktár tervét Robelly Aladár készítette. Az épületet 1983-ban védetté nyilvánították, az óraraktárt azonban 1990-ben lebontották, s az Oskola utcai házat jellegétől idegen tetőtérbeépítéssel átalakították. A Brauswetter-féle órásüzlet helyén különböző boltok működtek, legtovább hentes üzlet, majd cipőbolt.